A Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítása új és izgalmas módon beszél egy olyan életműről, amihez szinte mindenkit egységes, feltétel nélküli lelkesedés fűz. Létezik ugyanis egy kollektív Örkény-tudat, ami a lét visszásságait kifigurázó – és éppen ezért mélyen ismerős – iróniával tartja függőségben a közönséget.
„Nincsen szerelem” Kemény Lili első kötetében, igaz, nincs kiábrándultság sem. Hogy akkor mi marad? Darvasi László szerint lehet, hogy a „tuti”, ami most folyamatosan változik, és remélhetőleg idővel kiforr. A Madaram mindenesetre nyers, acélos, szilárdabb és nehezebb, mint várnánk – és talán annál is, mint kellene. 
Hol a határ hatalom és uralom között? Nem tudom. Szigeti Tamás azonban pontosan tudja, mi az önhatalom, és mi az önuralom. Ezek a fegyelmezett, finoman éles, hasító képek legalábbis erről győznek meg. 
Nos, Joachim Trier az Oslo, augusztus című filmjével nagyon magasra dobta a labdát. Megsoroz az élet egyik legizgalmasabb kérdésével: miért érdemes élni? Erre sokan sokféle választ adtak már, de az Oslo, augusztusban az a jó, hogy nem akar ránk erőltetni semmit. Meghagyja, hogy te magad döntsd el, mi az élet súlya. Mi az életed súlya. S mindezt belezsúfolja egy napba, egy reggeltől reggelig tartó keretbe. 
Szülők pénzéből dorbézoló fiatalok, akik életükben nem dolgoztak, de a kétkezi munkát végzőt mélységesen megvetik, lenézik és lépten-nyomon megalázzák. Keresztbe-hosszába csavarodó szerelmi szálak, érdekkapcsolatok, tartalmatlan, kifelé élt életek, kifizetetlen számlák, égbeszökő adósságok, kicsinyesség, képmutatás, hazugságok, szánalmas emberszabásúak. 1884-ből való a történet. Szerencsére ma már nem is ismerős, ugye? 
Az Elveszett paradicsom a brit irodalom egyik remekműve, megkockáztatom, talán keletkezési korszakának legfontosabb alkotása, amelynek hatása nem csak érződik a mai napig, de kutatók seregét foglalkoztatja narratívája és értelmezése. E hatástörténet részeként John Milton munkájának címe új értelmet nyert 1988-ban, mikor Halifax városában néhány fiatal megalapította a Paradise Lost zenekart. FISZ alkotói pályázat
Akkora volt az érdeklődés a Fiatal Írók Szövetségének (FISZ) alkotói pályázata iránt, hogy meghosszabbítottuk a végső leadási határidőt! A kéziratokat 2012. május 20-ig adhatod postára! Ne feledd! A nyertes pályázó lehetőséget kap arra, hogy a kötete a FISZ-nél megjelenjen!Nem töltötted be még a harmincötöt? Nemcsak szereted, műveled is az irodalmat? Akkor a Fiatal Írók Szövetségének (FISZ) idei alkotói pályázatát pont neked találták ki!
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter pénteken, sajtóreggeli keretében ismertette a Nemzeti Kulturális Alap új rendszerét. A változtatások a szétosztható pályázati pénzek forrásainak bővítésében, valamint a kuratóriumok számának csökkentésében történtek, 2012-től a tervek szerint a pályáztatás is egyszerűbbé, gyorsabbá válik. 